Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Salvador Dalí

Salvador Dalí

1904 - 1989

Salvador Dalí a 20. század egyik legtitokzatosabb művésze, a szürrealizmus legismertebb képviselője. Dalít a gyökerei és az antennái teszik olyan vonzóvá. Gyökerei mélyen nyúlnak a talajban, és négyezer év festészetének, építészetének, szobrászatának - kedvenc szavaival élve - televényéből táplálkoznak. Antennái a jövőt fürkészik: villámsebesen észlelik és szívják magukba a jövendőt, fáradhatatlanul kíváncsi. Minden felfedezése és találmánya szinte változtatás nélkül jelenik meg műveiben. Ízig-vérig korának gyermeke - a nagyközönség méltányolja is ezt, - már abban is, hogy "sztárt" faragott magából. "Ó, Salvador, immár ismered az igazságot; ha lángészként viselkedsz, azzá is válsz!"

1904  

Május 11-én megszületet a spanyolországi Figuerasban, Gerona tartomány egyik kisvárosában. Apja, Don Salvador Dalí, megbecsült közjegyző anyja Dofia Felipa Dome Domenech. A Dalí életművét átható legfőbb rögeszmék közvetlenül katalán származására vezethetők vissza. A katalánokról az a hír járja, hogy csak az öt érzékszervvel felfogható dolgok valóságában hisznek. Később így írt születéséről:

 

"Konduljon meg valamennyi harang! A munkában fáradó paraszt egyenesítse ki egy pillanatra háta meggörnyedt ívét, amely úgy hajlik a földre, mint a tramontána gyötörte olajfa törzse! Temesse erre a pillanatra az elmélkedő nyugalom nemes tartásában kérges tenyerébe arcát, melyet, akár az anyaföldet, mély barázdák szántanak! Lássátok! Megszületett Salvador Dalí!"

1921 - 1925

 

   Februárban meghal édesanyja. Októberben felveszik a madridi San Fernando Képzőművészeti Akadémiára. Diákszálláson lakik, ahol barátságot köt García Lorcával és Luis Buñellel.

Bírálja tanárait, békétlensége miatt 1923-ban egy évre kizárják az Akadémiáról. Majd Lorcával együtt Cadaquesban tölti a szünidőt. Novemberben megnyílik első egyéni kiállítása a barcelonai Dalmau galériában. A kezdetektől alig találunk olyan művet, portrét vagy kompozíciót, amelynek hátterébe ne nyomulnának be a katalán partvidék sziklái. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy művein a megfestett rémálmok valódi emlékképekkel függenek össze, mint például a szomszédos baráti Pichot család szabadtéri koncertjei.

 

"A sikerrel kívántam elégtételt venni a sérelemért, melyet imádott anyám halála jelentett az életemben."

1926 -  1929

 

Októberben végleg eltanácsolják az Akadémiáról. Olyan csapás volt ez, amely később áldásnak bizonyult Dalí életében. Ecseteit zsineggel kötözte a derekára - naponta akár öt képet is megfestett. 1927 elején Párizsban meglátogatta Picassót, megnézte Versailles-t, és a Grévint múzeumot. A művészi kölcsönzések minden kezdő számára szükséges korszaka végéhez közeledett.

Buñellel elkészítik Az andalúziai kutya c. filmet. A párizsi szürrealisták hivatalosan is maguk közé fogadják a fiatal alkotókat. Dalí sürgető kényszert érzett, hogy korának szexuális szimbólumaival telezsúfolt műveket alkosson. Míró bemutatja Tristan Tzarának és Paul Eluardnak. Nyáron elcsábítja Eluard feleségét, Galát. Apja kitagadja, mivel egy elvált asszonnyal élt együtt, szakít édesapjával. Gala megismerése jelentette számára a régóta áhított megvilágosodást, ő volt gyermekkori álmainak asszonya.

1930 - 1934

 

  Kidolgozza a paranoia-kritikai módszerét. Halásztanyát vásárol a Cadaqués környéki Port Lligatban, s ettől kezdve az év nagy részét itt tölti Galával. 1932-ben kiállít a szürrealisták első amerikai tárlatán.

Kiállítja a Tell Vilmos talánya című képét ami a szürrealistákkal és Bretonnal való összeszólalkozáshoz vezet.  New York-i kiállítása elsöprő sikert arat. Gala és Dalí összeházasodnak.

1936  

Kezdetét veszi a spanyol polgárháború. Dalí hat hónappal a polgárháború kitörése előtt elkészült A polgárháború előérzete c. festményével.  E korszakában előszeretettel alkalmazott optikai trükköket, megkétszerezve, megháromszorozva, néha a végtelenségig megsokszorozva a képelemeket. Dalí képei alig-alig keltek el. Ezért újfajta objekteket talált ki, rendkívül termékeny volt ebben az időszakban. Megjelent híres cikke, Az elrettentő és ehető szépségről, az új építészetről címmel, amely a szecessziós építészetet tárgyalta.

1938

 

-

1940

 

Júniusban meglátogatja Freudot Londonban, és több portrérajzot készít róla. A szürrealisták aggódni kezdtek, hogy Dalí lehetetlenné akarja őket tenni a "jelképes funkciójú szürrealista objektek" seregével. Ezek az objektek világhíressé lettek. 1939-ben végleg szakít a szürrealistákkal.  A New York-i Metropolitan Opera  novemberben bemutatja a Bacchanália című balettet, amelynek librettóját és díszleteit Dalí, koreográfiáját Léonide Massine készítette.

Rövid párizsi látogatás után Gala és Dalí visszatérnek New Yorkba és 1948-ig itt tartózkodnak. Rajzfilmvázlatokat készít, jeleneteket tervez Alfred Hitchcock Forgószél c. filmjéhez. Közben megjelenik Salvador Dalí titkos élete valamint A mágikus művészek ötven titka. Dalí a következőképpen összegzi az Egyesült Államokban született felismeréseit és töprengéseit a lendületes amerikai életről:

 

"Ha az amerikaiak szeretik a vérfürdőket és az ártatlanok lemészárlását, meg az érett, igazi francia Camembert-sajthoz hasonlóan folyóssá váló órákat, ez azért van, mert a világon legjobban a 'pontokat' szeretik: azaz az anyag megszakítottságát megtestesítő információs pontokat. A mai popművészet ezért építkezik mindenestől ilyen információs pontokból."

1951  

Miután 1949-ben Galával visszatérnek Európába, megjelenteti a Misztikus kiáltványt. Elkezdődik részecske-korszaka. Ebből a korszakból származó munkája a modern metafizika és a tudományos felfedezések hatásáról tanúskodik, ezek fejlődését Dalí buzgón nyomon követte. Nukleáris miszticizmus.   

 

"Az atombomba fölrobbantása 1945. augusztus 6-án szeizmikusan megrendített. Azóta az atom gondolkodásom középpontjába került."

1958 - 1970

 

Késői korszakának kezdetét gigantikus művek kísérik. Május 12-én a párizsi Théátre de l'Étoile-ban rendezett happeningen tizenöt méter hosszú kenyeret mutat be. 1960-tól megfesti nagy formátumú misztikus alkotásait, többek között Az ökumenikus zsinatot, A Tonhalfogást és A hallucinogén torreádort. Ezek a dionüszoszi alakoktól hemzsegő festmények egyfajta művészi testamentumot jelentenek, negyven esztendő szenvedélyes festői kísérleteinek gyümölcsét. Magukba ötvözik mindazokat a stílusokat, amelyekben a művész valaha is alkotott: a szürrealizmust, a kifinomult pompierizmust, a pointilizmust, az akciófestészetet, tasizmust, geometriai absztrakciót, a pop artot, op artot és a pszichedelikus művészetet.

Közben 1961-ben Velencében bemutatják Gala balettját Dalí librettójával és díszleteivel és Maurice Béjart koreográfiájával. 1962-ben megjelenik Robert Descharnes munkája, a Dalí Galáról. 1963-ban megjelenik a Millet Angelusának tragikus mítosza. Az univerzum középpontjának kezdi látni a perpignani vasútállomást. 1964-ben volt az első jelentősebb retrospektív (múltba visszatekintő) kiállítása a tokiói Seibu Múzeumban. Megjelenik A lángész naplója c. írása.

 

"...ez a szörnyeteg, cinikus társadalom nem ismeri fel, hogy ki az, aki azért viselkedik komolyan, hogy elrejtse őrültségét. Nem tudom eléggé hangsúlyozni: nem vagyok őrült. ..Festészetem a bizonyíték rá."

 

1978

 


Áprilisban kiállítja hipersztereoszkopikus képeit a Solomon R. Guggeinheim Múzeumban. Májusban a párizsi Képzőművészeti Akadémia tagjává választják. 1979-ben Párizsban nagyszabású retrospektív kiállítása nyílik, amelynek anyagát a londoni Tate Galléria is bemutatja.

1982 - 1983

 

Június 10.-én meghal Gala. Júliusban Dalí megkapja Púbol őrgrófja címet. Ettől kezdve púboli kastélyában él, amelyet korábban Galának ajándékozott.  

Jelentős kiállítás Madridban és Barcelonában. Dalí megfesti utolsó, A fecskefarok című festményét.

1989 - 1990

 

Január 23-án meghal szívelégtelenségben. Végakarata értelmében figuerasi színház múzeumának kriptájába temetik. Végrendeletében teljes vagyonát és műveit a spanyol államra hagyja.

A Montreali Művészeti Múzeum bemutatja több mint száz munkáját. Birtoka a spanyol állam tulajdonába kerül, művein Madrid és Figueras osztozkodik.

"Az embernél a csontváz a legfontosabb dolog, mert a szerkezet számít, és az marad meg a halál után."